Hogyan kerül a mérleg és a vonalkódolvasó adata automatikusan a rendszerbe?

Sok üzemben ma is így néz ki egy mérés: a munkatárs leolvassa a mérleg kijelzőjét, felírja egy papírra, majd valaki később begépeli a rendszerbe. Ugyanez történik a vonalkódokkal, a gépek adataival és a címkékkel. Minden lépés időt visz el, és mindegyiknél hiba csúszhat be. Ez a cikk bemutatja, hogyan lehet ezeket az eszközöket közvetlenül a szoftverhez kötni.

Miért éri meg?

• Nincs elírás. A mért súly vagy a beolvasott kód pontosan úgy kerül a rendszerbe, ahogy az eszköz mérte.
• Gyorsabb a munka. A munkatársnak nem kell felírnia és begépelnie semmit.
• Valós idejű kép. A vezetés azonnal látja, mi történik az üzemben, nem a műszak végén.
• Nyomon követhetőség. Minden méréshez és mozgáshoz automatikusan hozzákapcsolódik az időpont, a tétel és a felhasználó.

Mérlegek

A legtöbb ipari mérleg rendelkezik adatkapcsolattal, jellemzően soros porttal (RS-232), USB-vel vagy hálózati csatlakozással. A szoftver ezen keresztül lekérdezi a súlyt, megvárja, amíg az érték stabil lesz, majd automatikusan a megfelelő tételhez rögzíti. A munkatársnak csak egy gombot kell megnyomnia, vagy még azt sem.

Egy gombatermesztő és -feldolgozó cégnek fejlesztett vállalatirányítási rendszereinkben a mérlegek adatai közvetlenül a rendszerbe kerülnek, így a mérési eredményeket senkinek nem kell felírnia és begépelnie.

Vonalkódolvasók és vonalkódolvasó kapuk

A kézi vonalkódolvasók legegyszerűbb módja, hogy a beolvasott kódot úgy küldik a számítógépnek, mintha begépelték volna. Ez gyorsan bevezethető, de az ipari környezetben gyakran jobb, ha az olvasó közvetlenül a szoftverrel kommunikál.

A vonalkódolvasó kapuk ennél is tovább mennek: az áru áthalad a kapun, a rendszer pedig automatikusan rögzíti a mozgást, anélkül hogy bárkinek kézzel kellene beolvasnia. Így a készlet mindig naprakész.

Címke- és dokumentumnyomtatók

Az ipari címkenyomtatók saját nyomtatónyelvet használnak, amelyen a szoftver közvetlenül tudja küldeni a címkét. Így a folyamat megfelelő pontján, például egy mérés vagy egy beolvasás után, automatikusan kinyomtatódik a címke vagy a szállítólevél a helyes adatokkal. Nem kell külön programban összeállítani és kézzel elindítani.

Gépek és érzékelők (IoT)

A modern gépek és vezérlők (PLC-k) szabványos ipari protokollokon keresztül adják ki az adataikat, például darabszámot, állapotot vagy hibakódokat. Az IoT érzékelők pedig hőmérsékletet, páratartalmat vagy más értékeket mérnek folyamatosan. Ezek az adatok egy köztes szolgáltatáson keresztül bekerülnek a rendszerbe, ahol kimutatásokban megjelennek, és riasztást is küldhetnek, ha valami eltér a megszokottól.

Automata szállítójárművek (AGV)

Az AGV-ket jellemzően egy saját irányítórendszer kezeli. Ha ezt összekötjük a vállalatirányítási rendszerrel, a szállítási feladatok automatikusan kiosztódnak: amikor például egy raklap elkészül, a rendszer maga küldi érte a járművet, és rögzíti, hová került.

Ugyanennél a cégnél a rendszer az AGV-k vezérlését is végzi, és együtt kezeli a vonalkódolvasó kapukat, a nyomtatókat és az IoT eszközöket. Az üzemi eszközök és az irodai folyamatok így egyetlen rendszerben futnak.

Mi kell hozzá?

• Az eszköz tudjon kommunikálni. A legtöbb ipari eszköz rendelkezik ilyen lehetőséggel. Ezt a felmérés során eszközönként ellenőrizzük.
• Stabil hálózat az üzemben, ahol az eszközök és a rendszer kapcsolatban vannak.
• Egy rendszer, amely fogadja az adatokat. Ez lehet a meglévő vállalatirányítási rendszere, ha lehetővé teszi, vagy egy új rendszer, illetve egy köztes alkalmazás, amely továbbítja az adatokat.

Új eszközöket sokszor nem is kell vásárolni. Először érdemes megnézni, mit tudnak a meglévők.

Hogyan kezdjen hozzá?

Válassza ki azt az egy folyamatot, ahol a legtöbb a kézi rögzítés, vagy a legtöbb hiba keletkezik, például a mérést vagy a raktári mozgásokat. Ha az ott bevált, a többi eszköz lépésenként követheti. Egy díjmentes felmérésen megnézzük a meglévő eszközeit, és megmondjuk, mi köthető be és hogyan.